Önkormányzati lakóépületek építése
100 bérlakásos passzívház épül a XIII. kerületben
2011. november 28., 14:27 Beruházás
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat saját tulajdonában álló telkein egy százlakásos passzívház létesítését határozta el. Az épület a Zsinór utca 23-25. és Jász utca 89-91. című telkeken kerül felépítésre.
A tervezett épület négy telken kerül elhelyezésre, a nagy lakásszám miatt három épületrésszel. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, amelyen zöldterület kerül kialakításra. Az épülethez - a lakásszámnak megfelelően - 100 db parkoló tartozik. Az épületek tájolása hozzájárul az energiatakarékos működéshez. A cél, hogy az épület hőveszteségét minimalizáljuk, az épület hőnyereségét maximalizáljuk, figyelembe véve a belső hőforrások energiájának hasznosítási lehetőségeit. Ennek érdekében elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az ún. termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. Az ablakok megfelelő árnyékolása - mind a téli, mind a nyári időszakban - biztosítja majd az épület passzív működését.
Az épületben szellőztető rendszer üzemel majd, amely azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finom szűrőn keresztül jut a lakásokba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódást, a penészedés veszélyét. A passzívház megújuló energiaforrások használatával (mint pl.: a napkollektorok telepítésével) csökkenti a használati melegvíz készítésének költségeit.
Összességében a passzívház energiamegtakarítása – a rendeletetésszerű használat mellett – sokszorosa a hagyományos épületeknek, így az itt élők közműdíjai jelentősen csökkenhetnek.
Az épületben szellőztető rendszer üzemel majd, amely azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finom szűrőn keresztül jut a lakásokba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódást, a penészedés veszélyét. A passzívház megújuló energiaforrások használatával (mint pl.: a napkollektorok telepítésével) csökkenti a használati melegvíz készítésének költségeit.
Összességében a passzívház energiamegtakarítása – a rendeletetésszerű használat mellett – sokszorosa a hagyományos épületeknek, így az itt élők közműdíjai jelentősen csökkenhetnek.













